Bartók Béla Városi és Iskolai Könyvtár Csorvás - Bartók Béla Városi és Iskolai Könyvtár

Könyvtárunk szolgáltatási díjai

A csorvási Bartók Béla Városi Könyvtár infrastruktúra fejlesztése

A TIOP-1.2.3-11/1-2012-0392 azonosítószámú pályázaton Csorvás Város Önkormányzata 7.999.997 Ft összegű vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága által meghirdetett „Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése - Tudásdepó Expressz” elnevezésű projekt megvalósításához.
Az „A csorvási Bartók Béla Városi Könyvtár infrastruktúra fejlesztése” című pályázat támogatásának mértéke a projekt elszámolható összköltségének 100%-a, melyet az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a hazai központi költségvetési előirányzatból együttesen finanszíroznak. A projekt részeként megújul a Bartók Béla Városi Könyvtár számítástechnikai eszközparkja: a meglévő eszköz-állományon túl 14 db személyi számítógép, a szükséges szoftverekkel ellátva, egy színes, multifunkcionális nyomtató, és a gyengén látók számára egy speciális olvasó készülék áll a könyvtárlátogatók rendelkezésére.
A fejlesztés előnyeit már 2013 júliusától élvezhetik a könyvtár használói, a diákokat pedig a szeptemberben kezdődő tanévtől az új, korszerű informatikai eszközök segítik a tanulásban és a szabadidő értelmes, hasznos eltöltésében.

Fekete István: A könyv

 /Részlet/

    " Szeretem a könyvet. Valamikor régen mélyen a szívemre szívtam az iskolakönyvek nyomdaszagát. Titokzatos, igaz mélységek nyíltak ki előttem A történelem regény volt, a földrajz útleírás, az olvasókönyv pedig muzsika.
    Ugyanebben az időben már eljegyeztem magam Sobri Jóskával, Verne Gyulával, Rinaldo Rinaldinivel és még sok más nagy emberrel, akiknek a nevét elfeledtem.
    De a nevek nem is fontosak. Az emberek közt széthintett jóságnak, örömnek nincs neve, mint ahogy nincs neve az őszi ragyogásnak, a ködös messzeségnek, a hullámnak, amikor a parthoz ütődik, a nád suttogásának vagy a simogatásnak, amit nem felejtünk el soha, pedig sok kemény ütést régen elfeledtünk ugyanezen idő alatt.
    Elfelejtjük, hogy emberek mennek el mellőlünk - örökre -, elfelejtjük az élet árkait, hová belehullott egy-egy szív, aki szeretett bennünket; mindent elfelejtünk - de a jó könyvet éppen úgy nem felejtjük el, mint magunkat.
    Szeretem a könyvet, és hiszek benne. Sokszor tudom, hogy nem igaz, de ezt mondani mégsem merem, mert az a másik, aki írta, álmában vagy ébren úgy is láthatta, ahogy leírta,
    Szeretem a könyvet, és úgy nézek rá mindig, mint a csodára. Mint elmúlt vagy élő lelkek néma- vagy hangosfilmjére, titkos jelekbe zárt örömére vagy fájdalmára."